Olivér lelőtte a poént, mert csak a végére akartam leírni, na mindegy.-)))
Szval tegnap reggel sietősen összepakoltunk (ha később jelentkezel ki akkor az súlyos pénzekbe kerül) és a csomagjainkat hátrahagyva elhagytuk a hostelt.
Délután fél 5kor költöztünk be az új kis társbérletünkbe. Az eső (mivel költöztünk) esett, így az idő nem volt annyira vidám.
Egy kedves Fülöp szigeteki pár adta ki nekünk a lakása egy szobáját, addig míg nem találunk sajátot. Lakást csak akkor tudunk majd magunk keresni, ha lesz munkánk, addig pedig ide költözünk be, mert itt mégiscsak olcsóbb mint a hostelben, és lehet végre főzni.
Aki annak idején járt a pesti albérletünkbe az tudja hogy az sem volt egy szépség, de amikor beköltöztünk visszasírtam.
A konyha az aranyos, azzal nincs baj, csak ez a fura angol szokás, hogy itt is padlószőnyeg van. Ezt nem értjük. 
Van saját kisszekrényünk, meg a hűtő és a fagyasztó fele is a mienk. (Ma már vásároltunk is bele dolgokat végre)
A szobánk kicsi, és az első vendégágyon töltött éjjel után úgy döntöttünk a földön alszunk majd. Az ok az ágy belső lejtése, egész éjjel kapaszkodtunk. Gábor az ágy egyik én a másik szélén próbáltam be nem gurulni középre. Szval ma estétől az új nagyon nagy takarónkkal a földre terített 4-5 cm vastag matracon fogunk aludni, remélem végre jól.
Jöjjön a legnagyobb dolog a fürdőszoba. 
Mindenki tudja, hogy az angoloknál két csap van a kádban is. Egy a hideg és egy a meleg víznek. Ugye opcionális alapon ki lehet választani, hogy hideg vagy forró vízzel szeretnél kezet mosni ilyesmi. Itt egyszerűen nincs zuhany. Esmeralda (a főbérlő) elmesélte, még amikor megnéztük a lakást, hogy kb 2000 fontba kerülne azt megcsináltatni, így maradt ez a megoldás. Persze hála Busai Attila pajtásunknak tudjuk, hogy pár fontért (reméljük 5 alatt) lehet venni olyan átalakítót amivel egyszerűen lehet ebből közös csövet zuhanyfejjel együtt csinálni. Holnap addig nem jövünk haza, míg nem szerzünk egy ilyet. Az Ebay-en is lehet venni, de nem szeretnénk még napokat azzal tölteni, hogy rá várunk. Én ugyan mostam hajat mielőtt elindultunk a Hostelből, de Gábor sűrűbben szokott mint én.
Naszóval kipakoltunk, van netünk is, holnap lesz zuhanyfej reméljük, nagyobb baj már csak nem jön. Majd egyszer mosolyogva fogok erre visszagondolni, ma ezt csak a Cidernek köszönhetem. Még nem tartok ott, hogy mosolyogni tudjak sokat rajta. De élni kell, szval ki kell bírni.
Miután bevásároltunk hazacipeltük a dolgokat és nekiláttunk az egy hete áhítozott paprikáskrumplinak. Az Asdában csak néztünk mint a vett malac, hogy mennyiféle krumpli is van, próbáltunk olyat választani ami jó lesz. Főznivalót vettünk. Kicsit sárgább mint a otthoni, de sebaj. Kolbászt otthonról hoztunk bele és pirospaprikát is. Így ez egy fúziós étel lett, de sztem nagyon jól sikerült. 
Levesestányérban a krumpli, bögrében a cider és ez az első itteni igazi ebédünk. (a tányér és a bögre már a saját háztartásunk részét képezi) Gábornak is ízlett, Esmeralda pedig még nem kóstolta meg. A Buddha az ablakban meg csak nézett.
Holnap iskola, újra kezdődik egy hét én meg folytatom majd a mesélést. Vannak még érdekes dolgok.
