Naszóval igaz, hogy az egész új élet és Brighton és minden más lesz is egy nagy kirándulás, de azért elérkezett az első kirándulás a kirándulásban nap is.
Mivel még most van diákigazolványunk, és tanulunk is, ami azt jelenti, hogy a vasárnapjaink szabadok, így múlt hét kedden befizettük magunkat egy Salisbury -Stonehenge -Bath kirándulásra. Egy nap, busszal 55 fő plusz a terelő, és a sofőr. Vasárnap reggel volt a start. A résztvevőkről annyit hogy mindösszesen kb 10-12 európai, a többiek keletről érkeztek. Az egy főre eső fényképezőgépek száma meghaladta az 1,8-at, és nem a mi részünkről. A vezetőnk (Mr Fun) egy nagyon aranyos ember volt, sok érdekességet mondott el, de nem untató adatokat. Mivel minden vasárnap van ez a túra, a dolog eléggé be van járatva. Sehol sincs várakozás, jól érzed magad, a busz kényelmes, és éppen annyira fáradsz el, hogy nem kell azon agyalni, hogy mit is olvassak lefekvés előtt.
Az első megálló Salisbury volt
, az útközben levő érdekességekről csak Mr Fun mesélt, azokat nem néztük meg. Az apátságban mise volt, ez szűkítette a benti mozgásteret, de érdekes volt belehallgatni.
Már itt szembetűnt, hogy az angolok mennyivel jobban fel vannak készülve a turistákra ötletek terén az ajándékboltban, mint a magyarországi kiránduló helyeken. A kelta pólóktól kezdve a Magna Chartán át a Salisbury márkájú csokoládéig mindent lehetett kapni. Ceruzát, tollat, papírt, lekvárt, szappant, olajat, megváltást, névre szóló gyertyát, mindent. 
A következő megálló Stonehenge volt. 
Még nincsen kész az új látogató központ, de ez a régi is nagyon szépen meg van csinálva. A legnagyobb ötletnek azt tartom, hogy mindenki kap egy személyes kis audio vezetőt, így nem az van, hogy egy ember magyaráz 10 vagy 20 vagy 30 másiknak ezzel zavarva a többieket. Itt nincs kiabálás körülötted, akit meg nem érdekel az nem hallgatja. Na ezért van az, hogy én az összes képen hallgatásban vagyok:-) 
Az zavaró, hogy az emberek nagy része fényképez, megy, fényképez, aztán még százszor, és észre lehet venni, hogy vannak akik tényleg csak a fényképezőn át néznek. Ezen persze jót mosolyogtunk. 
Az ajándékbolt itt is nagyon ki van találva, rajta keresztül jutsz ki a leggyorsabban, és minden van. Csoki itt is volt, saját márkás, meg kis, nagyobb még nagyobb kövek, képek, poszterek, térképek, pólók, plédek, pulóver, lekvár.
Az utolsó állomás következett Bath. Itt a társaság fele volt kíváncsi a római korból ittmaradt fürdőre (különbelépős volt), a többiek mehettek amerre láttak, soppingolni, ilyesmi. Ez a fürdő nagyon profin meg van csinálva. 
Éppen annyi dolgot mutatnak be, amibe senki sem fárad bele annyira, nem mondja azt a huszadik tabló után, hogy jaj megint egy köcsög vagy valami. Szóval pont elég. Sok animáció van, ami a gyerekeknek is megkönnyítik a megértést, és érdekesek nagyon.
Itt sincsenek nagy csoportok, kiabáló vezetők, hanem mindenki megy maga és hallgat, vagy éppen nem hallgat. A vizet a végén meg lehet kóstolni, szóval ez sem marad ki. 
Az ajándékbolt itt volt a legjobban felszerelt. A Bath-os különkiadású Monopoly tetszett nekünk a legjobban. A csoki, lekvár így aznap harmadszorra már annyira nem volt érdekes. Minden fürdéssel és a rómaiakkal kapcsolatos dolgot meg lehetett venni.
Ezután Mr Fun körbeszaladt velünk a hátralevő egy óra alatt a város legszebb és legérdekesebb helyein. Mindenről mesélt, és persze minden kérdésre válaszolt. Mi csak úgy csörtettünk utána mint a birkák, miközben Ő ment elöl a szivárvány színű esernyőjével aminek a tetejére még egy Brit zászló is fel volt ragasztva
. Megmutatta a királyi család házait, a legnevezetesebb György korabeli városrészt és csak mesélt.
Fél 6kor elérkezett az indulás ideje. Nem néztünk meg mindent, de azt egy nap alatt lehetetlen is. Arra viszont nagyon jó volt, hogy az ember eltervezze, hogy el kell ide jönni egyszer 2-3 napra, és akkor már tudja merre is kell menni. 
A buszon hazafelé filmet vetítettek, akit nem érdekelt az a tájat nézte. A kis apró falvak, völgyek, a magányos házak, és a temérdek zöld nagyon szép.
Nagyon fáradtak lettünk mire hazaértünk, de nagyon jó volt látni egy másfajta Angliát is. Hétvégén a tervek szerint megejtjük első londoni látogatásunkat.
